Családjainkért Alapítvány
1056. Budapest, Március 15. tér 8.

Működési szabályzata

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ (Alapító Okirat szerint)

1. Az alapítvány főbb adatai
Az alapítvány neve:

Családjainkért Alapítvány

Az ügyvitel során használt cégnév rövidítése:

Családjainkért Alapítvány

Idegen nyelvű elnevezése:

Angol: nincs

Német: nincs

Stb: nincs

Székhelye:

1056 Budapest, Március 15. tér 8.

Telephelye: (ha a cég székhelyétől eltér)

…………………………………………………………

Az Alapító Okirat kelte:

1991. november 25.

Az Alapítvány működése, a működés megkezdésének időpontja:

(a cégbejegyzés kelte) …………………………………………………………

Cégjegyzék száma: …………………………………………………………

Törzskönyvi bejegyzésének száma és kelte: ………………………………

Az Alapítvány statisztikai számjele: ……………………………………………

Bankszámlájának száma: 11705008-20427799

Adóigazgatási azonosító száma: 18011971-1-41

Törvényességi felügyeleti szerve: ………………………………………………

………………………………………………………………………………………

Az Alapítvány törzstőkéje: …………………………………………..Ft.

Az Alapítvány tartalma: határozatlan időre alakult.

Az alapítvány tagjai:

Név: Asztalos László, Dr. Balogh László, Joachim Györgyné, Cser Károlyné, Csíky Zoltánné, Dombai Lászlóné, Esztergélyos Jenő, Sólyom Erzsébet

Székhelye:
1056 Budapest, Március 15. tér 8.

A Kuratórium Elnöke:
Dr. Balogh László

…………………………………………………………

…………………………………………………………

2. Az Alapítvány célja: (Alapító Okirat szerint)

a.) A sok gyermeket nevelő, szociálisan nehéz helyzetben lévő családok támogatása a jövő generációért érzett felelősségtől vezetve annak elősegítése érdekében, hogy a gyermekeik rendezett és kiegyensúlyozott környezetben nevelkedhessenek.
b.) A sokgyermekes családokban felnövő gyermekek társadalmi esélyei kiegyenlítésének segítése.
c.) Az Alapítvány céljainak hatékony előmozdítása érdekét szolgáló projektek létrehozása, működtetése.
d.) Olyan szervezetek, alapítványok támogatása, amelyek a fentiekben megfogalmazott célokat szolgálják tevékenységükkel.
e.) A családok és szervezeteik segítése minden lehetséges eszközzel, hogy a családok a
fentiek szerint élhessenek, és ezáltal is példamutató jel lehessenek a társadalomban.

3, Az Alapítvány jogállása:

Az Alapítvány, mint jogi személy, saját cégneve - …………… - alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, nem folytathat viszont olyan gazdasági tevékenységet, amelynek célja a haszon elérése.

Az Alapítvány jogalanyisága azt jelenti, hogy működése során különböző szerződéses kapcsolatba kerül harmadik személyekkel. E szerződésekből keletkező jogok és kötelezettségek nem az Alapítókat, hanem az Alapítványt illetik meg, illetve terhelik.

Az Alapítvány szerződései tevékenységi köre keretében önállóan, saját belátása és akarat elhatározása szerint szabadon köti céljainak megvalósítása érdekében.
Az általa kötött szerződések jogosítottjai, illetve kötelezettje az Alapítvány lesz. Ez vonatkozik azokra a szerződésekre, amelyeket olyan tevékenységre vagy szolgáltatásra, termékre kötött, amely a tagok személyes közreműködésére vagy munkájára épült.

Az Alapítvány perbeli cselekményeket törvényes képviselője vagy jogi meghatalmazottja útján végezhet.

Fentieken túlmenően: az alapítvány önálló adó-, munkajogi- és társadalombiztosítási jogalanyisággal is rendelkezik.

4. Képviselet és cégjegyzés:

Jogi személy, így az Alapítvány is, a nyilatkozatait mindig képviselője útján teszi meg, aminek következtében a jogi hatások az Alapítvány javára, illetve terhére keletkeznek.

Az Alapítvány képviselete pedig a nevében tett írásbeli nyilatkozat megfelelő formában történő aláírása, amely úgy történik, hogy az alapítvány nevének feltüntetése mellett a nyilatkozatot az Alapítvány képviseletére jogosult személy (személyek) aláírják.

Az alapítvány törvényes képviseletét az Alapító Okirat szerinti személyek látják el, akik az Alapító Okirat szerint jogosultak az Alapítvány jegyzésére, illetve az Alapítvány nevében aláírásra.

A törvényes képviselő képviseleti joga a jogszabály előírása folytán korlátlan, vagyis kifelé harmadik személyekkel szemben nem korlátozható.

Az alapítvány nevében aláírására a ….., illetve a Kuratórium Elnöke, illetve tagjai feljogosíthatnak más személyeket (dolgozókat) is. Ilyen esetben az aláírásra feljogosított dolgozó mindig csak valamely cégjegyzésre jogosult más dolgozóval együttesen írhat alá.

Ugyanazon személy csak egyféle módon jogosult a céget jegyezni.

II. AZ ALAPÍTVÁNY SZERVEZETE ÉS IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE
( az Alapító Okirat szerint)

1. Az Alapítvány operatív irányítása

Az Alapítvány operatív irányítását, illetve az Alapítvány tényleges gazdasági irányítását a Kuratórium Elnöke vagy Titkára látják el, mint vezető tisztségviselők.

A vezető tisztségviselők látják el az Alapítvány munkaszervezetének irányítását.

Vezető tisztségviselők csak természetes személyek lehetnek.

A vezető tisztségviselők legfeljebb 6 évi határozott időtartamra választhatók meg.

III. AZ ALAPÍTVÁNY OPERATÍV MUNKASZERVEZETE

1. Munkaszervezet

Az alapítvány tevékenységét – a Kuratórium általános irányítása és a vezető tisztségviselők –az Elnök – operatív irányítása mellett – mint munkaszervezet látja el. Az alapítvány munkajogi jogalanyként, mint munkáltató munkaviszony keretében dolgozókat foglalkoztathat.

A vezető tisztségviselők visszahívása, kártérítési felelőssége tekintetében a Munka Törvénykönyvének előírásai a Polgári Törvénykönyvben meghatározott eltérő rendelkezések figyelembe vételével – érvényesülnek.

IV. AZ ALAPÍTVÁNY MĹ°KÖDÉSI RENDJE

1. Munkáltatói jogok gyakorlása

A munkáltatói jogok gyakorlása a dolgozók munkaviszonyával kapcsolatos valamennyi kérdésben való döntés jogát jelenti. Ide tarozik a munkaviszony létesítése, megváltoztatása, megszüntetése, a bér- és egyéb anyagi ösztönzés megállapítása, a munkaminősítése, fegyelmi és anyagi felelősség alkalmazása.

A Kuratórium elnöke felett a munkáltatói jogot a taggyűlés gyakorolja.

Az Alapítvány alkalmazottai felett a munkáltatói jogot a Kuratórium elnöke gyakorolja.

Az Elnök, mint az Alapítvány munkaszervezetének vezetője, valamennyi dolgozó tekintetében azonban fenntartja magának a teljes munkáltatói jogkört.

2. Fegyelmi és kártérítési jogkör

A Kuratórium elnöke felett a Kuratórium, a többi alkalmazott felett a Kuratórium Elnöke gyakorolja a fegyelmi, illetve kártérítési jogkört. Ezeknek az előkészítése az alkalmanként megbízott jogtanácsos feladata.

A fegyelmi és kártérítési ügyek és jogkörök alkalmazásánál a Munka Törvénykönyvének a vonatkozó rendelkezései az irányadók.

3. Aláírási jog

Az Alapítvány nevében aláírásra – bankszámláról való rendelkezést kivéve – az Alapító Okirat szerinti személyek jogosultak.

Az aláírási jog gyakorlására való felhatalmazást írásban kell megadni, aminek a felhatalmazott adatain kívül tartalmaznia kell a felhatalmazás várható időpontját, esetleges korlátozását.

4. Bankszámla feletti rendelkezés

Az Alapítvány bankszámlája feletti rendelkezéshez az Alapítvány számláját kezelő bankhoz bejelentett aláírási joggal felruházott két dolgozó együttes aláírása szükséges.

A Kuratórium elnöke jogosult az Alapítvány bankszámlája felett rendelkezni.

Az Alapítvány alkalmazottait a Kuratórium elnöke ruházza fel a bankszámla feletti rendelkezési joggal.

5. Utalványozási jog

Az utalványozási jog azt a jogosultságot jelenti, amivel az ezzel felruházott személy igazolja a pénztár felé valamely kifizetés jogosságát.

A Kuratórium Elnökét korlátozás nélkül megilleti az utalványozási jog.

Az Alapítvány más vezetőit, illetve alkalmazottait a Kuratórium Elnöke ruházza fel utalványozási joggal.

Az utalványozási jog tartalmát, esetleges korlátait írásban kell közölni az e jogosultsággal felruházott dolgozóval.

Az utalványozási joggal felruházott személyekről naprakész nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza az utalványozásra jogosultakról a következő adatokat: név, beosztás, utalványozási jog tartama, esetleges korlátai, a jog megadásának, illetve megvonásának időpontja, a saját kezű névaláírás.

6. Belső szabályozási rend

6.1. Belső szabályzatok és utasítások
Az Alapítványnál a jogszabályok, valamint az Alapító Okiratban foglaltak alkalmazásának belső rendjét, valamint a rendszeresen végzett tevékenységet, az Alapítvány ügyvitelét, ügymenetét a belső szabályzatok, valamint egyéb utasítások írják elő, szabályozzák.

A belső szabályzatok rendszerét és tartalmát az Alapítvány tevékenységének jellege, sokrétűsége határozza meg.

A szabályzatok kiadására az Alapító Okiratban és a HSZ-en kívül – az Alapítvány Elnöke jogosult, utasítás kiadására az ügyviteli feladatok tekintetében is az Alapítvány Elnöke jogosult.

A szabályzatokban, illetve utasításokban foglaltak betartása az Alapítvány valamennyi dolgozójára kötelező.

6.2. Belső utasítások
Utasítások kiadására a belső működés, ügyviteli feladatok végrehajtásának előmozdítása érdekében kerül sor.
Kiadására az arra jogosult által kizárólag az alárendeltségbe tartozó dolgozók részére történhet.

A belső szabályzatok és utasítások nyilvántartásáról és kezeléséről az adminisztrátor köteles gondoskodni.

7. Titoktartás rendje
Az alapítvány dolgozója köteles az állami, szolgálati, illetve üzemi titkot megtartani.

Külön jogszabályok – így az 1987. évi 5. sz. törvény, és a 17/1987. (VI.9.) MT. Sz. rendelet – rendelkeznek arról, hogy mit kell állami, illetve szolgálati titoknak tekinteni. Ezek a jogszabályok a társaság külön belső rendelkezése nélkül is kihatnak a társaság dolgozóira.

A vezető tisztségviselők
pedig a fentieken kívül minden külön belső rendelkezés nélkül is kötelesek az alapítvány üzleti ügyeiről szerzett értesüléseket üzleti titokként megőrizni, további dolgozók pedig a rájuk vonatkozó külön belső rendelkezés alapján.

Üzleti titoknak kell tekinteni az állami vagy szolgálati titoknak nem minősülő – minden olyan ismeretet, értesülést, adatot, tényt, amely a gazdasági társaság rendeltetésszerű működéséhez, annak elősegítéséhez szükséges, és ugyanakkor kívülálló, illetéktelen személyek birtokába jutása a rendeltetésszerű működést veszélyezteti.

A vezető tisztségviselők tevékenységük során rendszeresen jutnak olyan adatok birtokába, amelyek az Alapítvány működését a fenti módon érinti.

Ezek az adatok az alapítványnál a jogszabály erejénél fogva minősülnek üzleti titoknak általános jelleggel, és nem igényelnek külön meghatározást vagy rögzítést, hanem a jogszabály ezt kiterjeszti az Alapítvány valamennyi üzleti ügyére, amely megfelel az említett kritériumoknak.

Az üzleti titokkal való visszaélésre a társasági törvény alapján a Ptk-nak a személyhez fűződő jogok megsértése esetére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

8. Iratkezelés és iktatás

8.1. Iratkezelés
Az Alapítványhoz bejövő ügyiratokat az adminisztrátor köteles lerakni és minden egyes ügyiratot külön kezelni. A társaság által küldött levelek 1 példányát témánként az előzményekhez kell lerakni.

8.2. Bélyegzők használata
Az alapítvány elnevezését tartalmazó bélyegzőket az aláírási jogosultsággal rendelkezők használhatják.

A bélyegzőt kezelő dolgozó a bélyegző jogszerű használatáért büntetőjogi, fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.

A bélyegzőt olyan helyen kell tartani, hogy illetéktelen személy hozzá ne férhessen. Ha a bélyegző elvész, a bélyegzőt elvesztő dolgozó köteles erről az ügyvezetőt azonnal értesíteni, aki az ügyet kivizsgálja, a felelősséget megállapítja, és intézkedik a megsemmisítési eljárás lefolytatásáról.

A tönkrement bélyegzőket jegyzőkönyv felvétele mellett kell megsemmisíteni.

9. Munkakörök átadása

Az önálló ügyintézők munkakörének vagy pénzkezeléssel megbízott dolgozó munkakörének átadására jegyzőkönyv felvétele mellett kerülhet sor.

Az átadás-átvételnél a közvetlen felettesnek, illetve feletteseknek jelen kell lenniük.

10. Az Alapítvány vagyonának védelme

Az Alapítvány tevékenysége során köteles eleget tenni az Alapítvány vagyonának védelmével kapcsolatban a jogszabályokban előírt feladatoknak, valamint gondoskodni a dolgozók biztonságos munkavégzésének feltételeiről.

A fentiekben felsorolt, a jogszabályokban előírt feladatokat mellékfoglalkozású dolgozó is elláthatja.

VII. HATÁLYBALÉPÉS

A JELEN Működési Szabályzatot a Kuratórium

2……….….-i ülése hagyta jóvá, Elnöke és Titkára írja alá.

2…………..-vel lép hatályba.