Családjainkért Alapítvány

Családjainkért Alapítvány
1056. Budapest, Március 15. tér 8.

Számviteli rendszerünknek fokozatosan közelednie kell az Európai Közösségek számviteli elveit meghatározó nemzetközi standardok átvételéhez, alkalmazásához, bár ez még több éves feladat, addig is szükséges a részletes törvényi szabályozás.

A Számviteli Törvénynek a 2000. C. számú törvénnyel módosított változata 2001. január 01-től hatályos, ennek megfelelően az Alapítvány belső szabályzatait megalapozó számviteli politikáját is – az új előírásokhoz illeszkedően – újra kell fogalmaznia a törvény hatályba lépésétől számított 90 napon belül.

A számviteli politika alapvető célja nem változott, feladata, hogy az Alapítványnál olyan számviteli rendszert működtessen, amelynek alapján megbízható és valós információt tartalmazó éves beszámoló készüljön, amely a vezetői döntésekhez alkalmas információs bázisul szolgálhasson, de a közzétett adatai megfelelő támpontot adjanak külső érdekeltek (vevők, szállítók, esetleges befektetők) számára is.

A számviteli politika önálló szabályzatként kerül elkészítésre: a
- Leltározási és selejtezési szabályzat (nem készül, mert nincs tárgyi eszköze az alapítványnak)
- Pénzkezelési Szabályzat

A számviteli alapelvek az alábbiak::
Az alapelveket a könyvvezetés során folyamatosan, illetve a beszámoló összeállítása során következetesen érvényesíteni kell.

1. A változás folytatásának elve.

A számviteli tevékenység alatt, és a beszámoló készítésekor abból kell kiindulni, hogy az Alapítvány belátható időben folytatni tudja, esetleg bővíteni is tudja működését, nem várható annak jelentős csökkenése vagy annak bármilyen okból eredő beszüntetése.

2. A teljesség elve.

Az Alapítványnak könyvelni kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és forrásokra gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve azokat is, amelyek az adott naptári évre vonatkoznak, de a mérleg fordulónapját követően, ám még a mérleg elkészítése előtt váltak ismertté, továbbá azokat is, amelyek a fordulónappal lezárt eseményeiből erednek, de a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, azonban a mérleg elkészítése előtt már ismertté váltak.

3. A valódiság elve.

A könyvvitelben, és a beszámolóban lévő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, kívülállók által is megállapíthatónak kell lenniük. Értékelésük feleljen meg a törvényben, és az értékelési eljárásokban előírtaknak.

4. A világosság elve.

A könyvvezetést, és a beszámolót magyar nyelven, áttekinthetően, érthető, és a számviteli törvény előírásainak megfelelően rendezett formában kell elkészíteni.

5. A következetesség elve.

A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében biztosítani kell az állandóságot, és az összehasonlíthatóságot.

6. A folytonosság elve.

A naptári év nyitómérlegében szereplő adatoknak meg kell egyezniük az előző évi zárómérleg adataival. Az egymást követő években az eszközök és források értékelése, valamint azok számbavétele csak a törvényben meghatározott szabályok szerint változhat.

7. Az összemérés elve.

Az adott időszak beszámoló meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit, és a bevételeknek megfelelő költségeit, ráfordításait kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amelyikbe azok ténylegesen felmerültek.

8. Az óvatosság elve.

Nem lehet a beszámolóban eredményként kimutatni azt a tételt, ahol az árbevétel, egyéb bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. Az értékcsökkenést, és az értékvesztést minden évben el kell számolni.

9. A bruttó elszámolás elve.

A bevételek és a költségek, ráfordítások, illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el.

10. az egyedi értékelés elve.

Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés során egyedileg kell rögzíteni és értékelni.

11. A tartalom elsődlegessége a formával szemben.

A beszámolóban, és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően, a számviteli törvény alapelveihez, előírásaihoz igazodóan kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni.

12. A lényegesség elve.

Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása – az ésszerűség határain belül számolva – befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit.
A törvény ezzel kapcsolatosan azt írja elő a 14-16 paragrafusaiban, jelentős összegű hiba a mérleg főösszeg 2 %-át vagy az 500 felettit meghaladja, ami ez alatt van, nem minősül jelentős hibának. Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba az is, ha a hiba feltárásának évét megelőző év mérlegében kimutatott saját tőke 20 %-kal nő vagy csökken.

13. A költség – haszon összevetésének elve.

A beszámolóban (mérlegben, eredmény kimutatásban, kiegészítő mellékletben) nyilvánosságra hozott információk hasznossága álljon arányban az információ előállításának költségeivel.

Az eredmény megállapításának módja.

A tevékenység eredményét a naptári évben elszámolt bevételek és egyéb bevételek, az eszközök közt állományba vett, valamint a naptári évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás, egyéb költségek és egyéb ráfordítások együttes összegének különbözeteként állapítjuk meg.

A mérlegkészítés időpontja: a tárgyévet követő év május 20. napja.

A könyvviteli zárlathoz egy-egy naptári időszak végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkák és a számlák technikai lezárása tartoznak.
Év közben, negyedévenként részletes, év végén teljes könyvviteli zárlatot kell végrehajtani.

Amortizációs politika

Az immateriális és tárgyi eszközök értékcsökkenését az egyedi értékelés elve alapján, a használat várható idejét figyelembe véve kialakított lineáris leírási kulcsokkal számítjuk. Értékcsökkenést az üzembe helyezés napjától a kivezetés napjáig számoljuk el. Ez a terv szerinti értékcsökkenés.
Terven felüli értékcsökkenést általában akkor kell elszámolni, ha az immateriális javak, a tárgyi eszközök könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci értékük. Ha az alacsonyabb értéken való értékelés okai már nem vagy csak részben állnak fenn, akkor a már elszámolt terven felüli értékcsökkenését vissza kell írni maximum a piaci értékig.
A piaci érték meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy az adott eszköz az értékelés időpontjában mennyiért lehet beszerezni, illetve eladni. Az 50.000,- Ft egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket a használatbavételkor egyedi döntés alapján egy összegben értékcsökkenési leírásként elszámoljuk.

Közhasznú jelentés:

Ilyenek:
Az Alapítvány bemutatása
- működési forma
- alapítás, alakulás időpontja
- tevékenységi kör

A számviteli alapelvektől való esetleges eltérések ismertetése.

A valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet alakulásának értékelése.

A számviteli politika elkészítéséért, a módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős.

Budapest, 2005. november 9.